Vajon projekt-e egy fejlesztési folyamat? Valójában milyen időtávra szól számunkra?
Amikor egy ügyfél kiválaszt bennünket, elindul egy fejlesztési folyamat, ami hatalmas felelősség. Az ügyfelünk bízik bennünk, abban hogy képesek vagyunk őt az elvárásainak megfelelően támogatni és abban is, hogy a folyamat végére elindul valamiféle változás, még akkor is, ha csak kis lépésekben mutatkozik meg.
De mi történik akkor, amikor a folyamat lezárul?
Biztosan minden szakember találkozott már azzal a felismeréssel, hogy tréningeken mennyire keresik a résztvevők a kapaszkodókat, amiket elvihetnek magukkal, magukénak érzik, modellek, kérdések, gondolatok.
Számos tréning résztvevőjeként és oktatóként mindig azzal találkozom, hogy az alkalom végén az előbb említett kapaszkodóakat tartják a leghasznosabbnak. Kezdenek rögzülni az eszközök, és próbálgatják „maguk mellett tartani", hogy későbbiekben is vissza tudjanak nyúlni hozzá, hasznos legyen.
Nézzünk meg egy konkrét esetet:
Egy ügyfelemmel a coaching folyamatban éppen azt tisztáztuk, hogy milyen problémákon stresszel nap mint nap, amikor eszközként előhúztam a kontroll köröket. A modell segítségével beazonosíthatók azok a tényezők, amik általunk befolyásolhatóak, és azok is, amik módosíthatóak. A technika mentén az ügyfelem csoportosította, hogy a különböző helyzetek, problémák melyik kontroll kategóriába tartoznak. Végül közös konklúzióként kimondtuk, hogy célszerű azokra a tényezőkre fókuszálni, amire befolyással tudunk lenni és képesek vagyunk változtatni rajta. Saját bevallása szerint ezt a modellt nagyon elgondolkoztatónak tartja, a kártya azóta is segítette őt visszaidézni a modellt egy másik helyzetben, egy pillanatra megállni és elgondolkozni. (A kontroll köröket ábrázoló kártya elérhető CIA néven a fejlesztő kártyák között: http://coachcard.hu/fejlesztesi-kartya-CIA-modell-25/ )
Szerintem erről szól az, hogy az ügyfeleinket képessé tesszük a boldogulásra a későbbiekben is a meglévő kapaszkodók sémái alapján.
Nem csak rövidtávon gondolkozunk, amikor végigvezetjük őket, felteszünk kérdéseket, a témán dolgozva alkalmazunk technikákat, de nem magyarázzuk el azt az ügyfelüknek utólag sem, hogy milyen célt szolgált az adott eszköz/technika/modell.
Mibe kerül nekünk, fejlesztőknek képessé tenni ügyfelünket arra, hogy saját maga is boldoguljon a későbbiekben bizonyos sémák alapján?
A válasz, hogy el kell engedni azt a gondolatot, hogy ezeket a technikákat mi tudjuk a legjobban, és hogy különben nélkülözhetetlenné válunk.
Az utóbbi belső hiedelmek valójában nem is valósak, hiszen minden fejlesztési folyamat során adni szeretnénk, a tudásunkból, kompetenciánkból, tapasztalatainkból és elkötelezni az ügyfelünket, hogy aktív részt vállaljon a változásban.
A CoachCard.hu fejlesztési kártyák alapvető koncepciója az volt, hogy a leggyakrabban használt fejlesztési modellek vizuális megjelenítése révén pozitív hatással legyen a bevésődésre és emlékezésre, hiszen alapvetően inkább képekben gondolkozunk, mint szavakban.
Különböző területen dolgozó szakemberek visszajelzései is megerősítették, hogy a CoachCard.hu kártyái kiválóan hasznosíthatóak 1-1 modell bemutatására, két alkalom közötti tanulás eszközeként, aminek segítségével 1-1 technika náluk marad kártya formájában. Ha egyszer már az ügyfél adaptálta a modellt saját helyzetére, máskor is képes lesz rá, ha előveszi a CoachCard kártyát.
Olyan eszközt adtunk az ügyfél kezébe, ami kis lépésekben segíti őt. Ettől függetlenül komplex kérdésekben, megakadások esetén az ügyfél ugyanúgy kérni fogja a fejlesztő szakember segítségét.
Így erősödik az ügyfél kapcsolat közép- és hosszú távon.
Nyitó oldal
Webshop
Kapcsolat, elérhetőség
Honlap térkép
Kincses Kriszina @ LinkedIn
A szerzői jog a termék szerzőjének vagyoni és személyhez fűződő jogosultságokat biztosít. A vagyoni jogosultságok révén a termék felhasználására csak a szerző engedélyével kerülhet sor. A felhasználásokért a szerzőt ellenszolgáltatás, ún. jogdíj illeti meg. A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint megkövetelheti a kárának megtérítését. A személyhez fűződő és a vagyoni jogokkal kapcsolatos részletes szabályok a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény II. és III. fejezetében találhatók.